Legutóbbi hozzászólások

Oldalak: [1] 2 3 ... 10
1
Vendégkönyv / Mi Monaconk 2016
« Utolsó üzenet: írta bankrohu Dátum 2016. Február 28. - 00:10:58 »
Sziasztok,

Szeretnénk megköszönni , hogy életünk egyik legszebb élményét köszönhetjük Briginek és Joenak!  Ritkán találkozhat az ember a mai világba olyan emberekkel akik ilyen szívvel lélekkel mindent bele adnak abba amit csinálnak és számít nekik az, hogy a lehetőségekhez mérten a maximumot hozzák ki magukból és a helyzetből! Itt nem csak az számított, hogy befizesd a részvételi díjat és ha olyan idő van akkor repülsz ha nem akkor meg csinálj amit gondolsz, így jártál. A repülésre nem alkalmas napokon is kínáltak alternatív lehetőséget az időtöltésre.  Összefogták a csapatot, kírándultunk, városnéztünk, stb. Mindenkihez volt egy kedves szavuk :-) Gyönyörű helyekre jutottunk el velük ami egy életre szóló élményt jelentett. A monacói repülést aki csak teheti próbálja ki nem fogja megbánni, velük pedig a legnagyobb biztonágban tehettek meg. Mi ezen az úton (oda és a vissza felé) két olaszországi starhelyet is megismehettünk, ez volt az extra:-)
Remélem lesz még lehtőségünk arra hogy részt vegyünk valamelyik általuk szervezett túrán!
Robi és családja :-)
2
Túráinkról / Re:Torockó
« Utolsó üzenet: írta Brigo Dátum 2015. Május 04. - 20:23:00 »
Sziasztok!
Gondolatok az idei Torockó túráról :) 2015
Az elején volt egy kis malőr..az egyik kísérő busz elromlott, de a csapatszellemnek és a segítőkész tagoknak hála aránylag hamar utolérték a cuccok és az utasok a többieket!
A hosszú ideig tartó út végén, mindig kárpótol minket amikor meglátjuk, a Székelykő hatalmasságát.
Leventéék fogdatatása és a végtelenül kedves vendégül látásuk. A tökéletes Tordai pecsenye, házi kenyér és Csorba leves, a soha el nem fogyó Bányász pálinka.
A teraszról ránk köszönő sziklarengeteg csodálata.
Szerencsénkre az első két nap repülhető volt :) ! Nem is akármennyire...Első nap is mindenki tudott repülni aki akart :)
A második nap, második startja a székelykő tetejéről fantasztikus élményt adott a növendékeknek és a pilótáknak..Csabi végkimerülésig nyomta az nap, 2x kis starthely utána Székelykő utána a Székelykő aljáról is még elstartolt :) A Joe is reppent majdnem 2 órát, úgy kellett leimádkozni hogy mehessünk a Gondűzőbe :) A Gödöllői motoros urak is tolták abban az időben de a megbeszélt 2 óra helyett, csak 45 percet vállaltak mert nagyon heavy volt, szerencsére mindenki épségben leszállt. Gratulálok a repüléseitekhez!
Utána a már megszokott..ott ittunk erre, meg arra és koccintottunk Húgóra is ( Misi küldött Amerikából 50 lejt egy borítékban, ezzel az üzenettel : Igyatok egy sört Hugó egészségére májusban Torockón :DDD ) PIPA! Utána finom vacsi és előkerültek régi növendékek, barátok akikkel folytatódott az iszom-iszom hajnalig a teraszon! Aminek nagyon örülök, hogy anyák napja alkalmából Édesanyáinkat is el tudtuk vinni, idén! :) Másnap kirándulás a fennsíkra, onnan egy 5-10 km-s gyaloglás az erdőben a búvó patakhoz és a barlanghoz, utána vissza a kolostorhoz ahol az apácák levest főztek a  Kutya úrnak és Döme bának..  Szóval volt poén bőven :)  Vízesés látogatás és utána székelykáposzta :) Este, esett az eső.. Idén Május 1 re szerveztek fesztivált a helyiek, ahol fellépett a román Rammstein ( egész színvonalas volt ) ezt kivéve állandóan ment a buli a műv. házban, még akkor is ha egy lélek sem volt bent :)
Nagyon sok sátras szikla és hegy mászó, siklóernyős és nézelődő- túrázó volt.. Vasárnap élénk hátszelet ígértek és még kicsit vizes volt minden. Amíg vártunk, elmentünk a Múzeumba - még mindig nem unjuk :) vásárfiát vettünk és a végén megnéztük hogyan küzdik le magukat a többiek.
 ( Bandival volt pár éve ilyen repülésünk..túrbós leszálló stb. -én arra gondolok hogy esetleg egy messzi zivatar változtatta meg a szél irányát és a völgy miatt lett ilyen erős) Nem bántam hogy nem vállaltuk be, nem lehetett az annyira jó. Persze a motorosok még reggel a finiben repülgettek :) Szerintem, jól sikerült :) Én, nagyon jó embereket ismertem meg!!! Nagyon jó kis csapat jött össze, megint :)  Köszönjük, mindenkinek!
3
sport, mozgás, szabadság, buli / Re:Buli
« Utolsó üzenet: írta szabojoe Dátum 2014. Február 10. - 23:23:26 »
Immáron a III. Fre Fly Farsang ideje is eljött ...

A pultnál italakciók várnak a buli ideje alatt...
siklóernyős zenészek bandái is fognak játszani az este folyamán ...
lesznek siklóernyős számok,
margitszigeti spontán zeneszámunk újrafeldolgozása :-)   és tánc ...
megjelenés természetesen jelmezben :-)

4
Túráinkról / Re:Monaco
« Utolsó üzenet: írta Brigo Dátum 2014. Február 10. - 22:56:08 »

A 2014-es februári Monaco túra...

Repülés majdnem mindenáron... :)
A helyiek emlékezete szerint az elmúlt 30 évben nem volt ilyen esős időszak Monacoban...de mi repülni jöttünk :)
Szombaton kicsit csepegős időre érkeztünk ki dél körül...Joe megtartotta a szokásos megbeszélést a leszállóban, bepakoltunk a szobába és gondoltuk felmegyünk a hegyre, megnézni a starthelyet. Kicsit csöpögött az eső, de a szél irány és erőssége megfelelő volt..és cucc nélkül nem megyünk starthelyet nézni, ugyebár :) Kicsit elállt az eső, a fiúk gyorsan kipakoltak és le is repültek: Mikiki, Babucs Peti, Márc és Zseb...:) Joe, startolt elsőnek..berepülte Pepó ernyőjével az eget és segítette a parton a leszállásokat. Mi levittük a buszt.. holnap is lesz nap... Szombat- pipa.  :)
 Este Joe elméletet tartott, laptopról prezivel... Vasárnapra esős rossz időt mondtak....mi, azért még lecsúsztunk :)
 Joe még tandemezett is.. aztán tök rossz lett és elmentünk Monacózni..ami még mindig gyönyörű, megnéztük az őrség váltást, sétáltunk a palota kertjébe és a többi :) Vasárnap- pipa.  :D
Hétfő, szintén nem ígért sokat az előrejelzés.. reggel még lereppentünk, de a másodikra beromlott és mivel nem tudtuk fog-e erősödni a szél a leszállóban, inkább lemondtuk és elmentünk vásárolni :) kicsit szárítani kellett az ernyőket, de mi addig folytattuk az elméletezést...nagyon átfogó anyagot kaptunk...rep elmélettel, meteorológiával, az elsőbbségek és az etikett sem maradt ki, de már a keddet tervezgettük... Hétfő- pipa.. :)
Mivel a leglehetetlenebbet erre a napra írta a meteo, átmentünk Olaszországba megkerestük a koordináták alapján Monterossoban a leszállót és a starthelyet és egy csodálatos napot repültünk...majdnem mindenki négyszer reppent...
ezzel is megünnepelve a Mikiki 50. szülinapját, egy finom pizzával zártuk a napot és nagyon elfáradtunk. Kedd- pipa.. ;D
 A szerda mindenhol rossz volt ezért végre pihentünk egy nagyot 11-ig aludtunk, pókereztünk és este kifosztottuk a monacói kaszinót :) Csütörtökön egész nap repültünk..A srácok Joeval együtt tekergésztek az égen :) egyéni rekordokat döntögetve, önálló leszállásokkal ( Joe tekerés közben, rádión segített azért kicsit :) és egész nap osztogatta a csillagos 5-ösöket..) az utolsó startkor már elkezdett beerősödni a szél, de mindenki megoldotta a startot és a leszállást is... este átbeszélés sör- bor mellett :) videó nézés az egyre szebb startokról és az előfordult hibákról is.. Csütörtök- pipa.. :D
Pénteken egész nap szemerkélt az eső. Elmentünk Nicebe, Marcot kivittük a reptérre, ahol van Kiss & Fly :) parkoló is, ezek a franciák mindenre gondolnak..
 5 percig ingyenes a parkolás. Pont elég a kipakolásra és egy puszira, :) aztán kavicsot szedtünk a tengerparton, várost néztünk a buszból. :) Meglátogattuk Ezében a parfüm gyárat, a srácok bevásároltak :) Sajnos, utána egész este a pénztárcámat kerestem, ezért kimaradtam a progikból :( nem tudtunk felmenni Joeval andalogni a várba és a srácoknál a sör is nélkülünk fogyott el :D De, Zseb biztosított róla, hogy egy csepp sem maradt :) Reggel aztán gyors és alapos összepakolás, aztán irány a hegy...szombat reggelre még nem írt annyira rosszat, mint amilyen lett. A starthelyen nagyon erős folyamatos É-Ny, NY-i szél fogadott és utána a nyakunkba szakadt az ég is :( le is fényképeztük a kis táblát, amire ki volt írva " a repülés bezárt "
Gratulálok mindenkinek, minden Griffes megdöntötte valamely rekordját... újra formába jött és fejlesztette magát ez alatt a pár nap alatt ...Örülök, hogy mi nem adtuk fel!!! Végül is a héten 5 napban volt repülés, sok tanulással, 9-14 C' közötti hőmérséklettel, új starthely felfedezésével, együtt repüléssel, saját rekord állítással, francia bagettel és olasz kemencében sült pizzával..narancs és citrom fákkal, tengerre nyíló kilátással ... szerintem MONACO- pipa :D
Reméljük a szülinaposnak is emlékezetes maradt :) Azért nem írtam részletesebben, hogy a fiúk is szóhoz jussanak :)
Jó volt veletek! :D 
5
Túráinkról / Re:Monaco
« Utolsó üzenet: írta Brigo Dátum 2014. Február 10. - 19:04:41 »
Monaco... gondolatok :)

( 2013, részletek a túráról )

Nagyon kegyes volt hozzánk Monaco, négy repüléses, kettő és fél kirándulós-pihenős ( az erős szél miatt ) napot adott..
A hely mikroklíma miatti csodálatos faunája ámulatba ejtő! Az aloe verától a narancsfákon át a fenyőfákig itt mindenféle növény fellelhető!!
Imádok Franciaországban lenni, repülni!  Szeretem​,​ hogy az utcán mellettünk elhaladó idegen emberek ránk köszönnek...
Ahogyan azt is​,​ hogy a vendéglátóink és a boltban dolgozók őszinte örömmel...mondják Bonjour... és mindenfélét beszélnek nekünk a nyelvükön..aztán rájönnek​,​ hogy nem érted és angolul próbálkoznak...nagyon kellemes, mosolygós, ráérős az élet...nem baj ha, három kávé 15 percig készül​, ​mert nagyon finom... :)
Szeretnék összefüggően írni​,​ de nem fogok tudni​,​ mert​ ​rengeteg élményben volt részünk...ezért csak írok ami eszembe jut,​ ​több részben..
Kezdhetem bárhol​,​ akár az utolsó repüléssel is..hiszen én vagyok az író :)
Reggel már nagyon korán felkeltünk, aminek az volt az előzménye​,​ hogy előző éjjel, először az egy hét alatt normális időben feküdtünk le..köszönhető a bulistoppnak :)
A teraszról néztem a felkelő napot.. a fénye már előbukkant a félsziget és tenger felett és pirosra festett egy felette szunnyadó távoli felhőt.. közben az öbölben, a még sötét színű tengeren közel a parthoz kirajzolódott egy három árbócos még​ ​sötétebb sziluettje... hát pazar vagy nyálas vagy hihetetlen pillanatok voltak ...mindenesetre​, ​én ott voltam ezen a varázslatos helyen..
9.45 kor már a buszban ültünk , mentünk a starthely felé :)

Előző nap is lehetett repülni egy nagyot, akár kettőt is.. Le Joe tandemben nyomta... :) Zsuzsival...startnál nem maradt el az örömsikoly :D természetesen spirálnál is nőiesen üvöltött, nagyon élvezte...hála nem volt megszeppenve :)  a szerencsések és az ügyesek több órán át tekergésztek a fantasztikus panoráma felett!
Mi a strandon néztük hogyan festik meg az eget, amíg egy szürke felhő be nem tolódott északról...
Én  a második felszállítással indultam...mert, a jó szívünk senkit nem akart a leszállóban hagyni :)
persze, még megvártuk amíg L'Otto kilejtőzi magát :) aztán, La Clare végre leszáll :)  és "rózsáikkal" rohantak a buszhoz ...fogyott az időnk :) a felhő meg csak nyomult befelé!
A kis starthelyen ( le petit takeoff ) kiugrott Dani le Magus és a Kadlec Tomi...nagyon jó megérzésük volt :) simán el tudtak startolni és repültek még egy jót :)
Mi pedig, rohantunk felfelé... eléggé beerősödött a szél, aki el tudott még startolni nagyon jót repült és szerencsésen leszállt!
Szerencsére még időben​,​ mert​ ​utána jött a hó hullás...aztán a hóvihar, tudod amikor " vízszintesen repülnek a havak" :D
Az égbolton észak felé végeláthatatlan sötét hófelhő...hát, ilyen izgalmas tud ott  lenni az időjárás...

Ezért is volt nagyszerű​,​ hogy már a buszban zötykölődtünk felfelé​ és​ a szél csendes, süt a nap és kék az ég :)
A szél tökéletes volt, kifordulóssal lehetett startolni....kerestem a kesztyűm..kettőt akartam felvenni​,​ de valahová elkeveredett a másik pár...na, mindegy...
Természetesen tartott az idő...amúgy, amikor lehetett repülni végig tartott...ez egy ilyen hely :) ... startoltam és egyből egy emelés...kafa.....ÁÁÁÁ... nem kellett volna még húznom azon a hülye hevederen vagy nem kellett volna a héten annyi rákot és kagylós tésztát ennem​, ​mert nem tudtam beülni :D...ó ez de, rossz...már megint valami fura pózban vagyok :) minden máshol van és nem érzem az ernyőt, de még itt akarok maradni​, mert emel​,​ de ez veszélyes​,​ mert nem vagyok olyan magasan a hegy felett...nem nagyon tudtam volna mit kezdeni egy frontal​, ​furán ki voltam csúszva a beülőből :)...na jó​,​ baromira fogtam az ernyőt...amíg kiértem a simába ...huhh...belerángattam magam a beülőmbe​,​ de már csak 445 méteren voltam..
hú, de jó leülni :) girheltem...vaóóó...megvagy....a Vista feletti domb , rohadtul szépen visszarántott 960 méterre aztán 1050 re, északra zöldellő hegygerincek fogadtak, elterült alattam a csodálatos Monaco.... a cote d'azur egy része....és a horizonton tiszta éles vonallal befejeződött a tenger...ott volt a világ vége :D
Visszamentem a starthely fölé...tekeregtem, viszont a fejecském elfáradt a megpróbáltatások miatt és gondoltam kicsit körbenézek így ott hagytam azt a csodálatos 5-6 m/s emelést és átcsúsztam a félsziget fölé a gerinc mi felénk álló oldalán még felküzdöttem magam hogy, biztonságos magasságból a gerinc fölé menjek.. pont,.ott csúszott át az emelés , a széllel együtt dőlt...szóval ott is volt pár izgi pillanatom... ​milyen fantasztikus a látvány...Le Joe a rádióban csupa szépet mondott nekünk​, ​hogy milyen ügyesek vagyunk és milyen büszke ránk...olyan jó volt hallgatni :) és közben nézgelődni, szinte mindenki a levegőben volt...viszont az ujjaim lefagytak...
Vissza siklottam a Vista felé...kicsit fölé és tekergettem....pont belekezdtem egy körbe, a tengernek háttal... ott volt egy izgi rész...
- fent azért kicsit fújt a szél a tenger felől és úgy el nyalta a termik közepét hogy a Vista feletti sziklás dombot követve dőlt..( utólag már könnyű​ )
Az ernyőm szereti nekem ezt jelezni és menne amerre a termik van tulajdonképpen belekapaszkodott és kicsit elém lőtt...fogtam... vitt volna a domb felé​,​ de közben felfelé is tépett....a varió visított....Szóval, nagyon gyorsan szűkítenem kellett...ahogyan visszalendültem az ernyő alá..... az érzés, olyan volt mintha beletudtam volna rúgni a csúcsba..persze​, ​biztos nem :)  a visszafordulóban már a dombocska felett voltam....  nem semmi,  nem is nagyon mertem volna, nem tekerni. Most, csak a külső fékkel tágítottam és szűkítettem...azzal játszottam,​ ​hogy megint kitekertem​, de​ ez már nem esett jól 900 felett már nagyon nem éreztem az ujjaimat...ez a termik meg nem volt gyenge​,​ szép nagy kiterjedésű ​és a középen nagyon rántott...és akkor döntés előtt álltam...lefagytam...elfáradtam....viszont kitekertem... most még lehetne repülni vagy másfél órát ezzel a termikkel​, ​..de közben...meg lehet​,​ hogy inkább le kellene  szállni​, ​mert éreztem​,​ hogy​ ​most már nagyobb a reakció időm mint, amit az idő és az ernyőm diktál..​.​ csúszkáltam így morfondírozva a hegy felett...és rájöttem​,​ hogy Most Döntés Nélkül Repülök....NA ! Irány a Leszállóóóóóóóó :D !
 A Vista előtt veszítgettem el a magasságomat ..a játék célja: biztonságosan, minél közelebb menni a szállodához,​ ​be nézni az ablakokon...:))) Nagyon jó repülés volt...Köszönöm Monaco...Köszönöm Joenak​,​ hogy tanít repülni és ott várt rám a leszállóban...köszönöm mindenkinek aki ott volt...
folyt.köv.
6
Túráinkról / Re:Torockó
« Utolsó üzenet: írta Bandi Dátum 2013. Október 29. - 18:38:35 »
Sziasztok!

Tegnap megjöttünk Torockóról, ma pedig egész nap szabad vagyok, úgyhogy megírom az élménybeszámolót, amíg friss ez élmény.

Fenomenális jó túra volt, a repüléseket nézve nekem az eddigi legjobb. Azt hiszem, hogy a képességeimhez mérten sikerült most kimaxolni a helyet rendesen. Persze így bőven van még tennivaló a torockói bakancslistán.

Első nap

A csütörtöki megérkezés után egyből mertünk nagyot álmodni és a felhők közül ki-kikandikáló napsütésben felmásztunk a Székelykő csúcsára. 1 óra 20 perc kellemes, laza séta volt a starthelyig, amire csodálatosan ráfújt a szél. Joe indult elsőnek, Misivel mi maradtunk a végére. Nagyon szépen elstartolt mindenki, és miután Misi is elindult, egyedül maradtam a Székelykő tetején. Hátul sötét felhők, elől ragyogó napsütés, hatalmas érzés volt ott állni a nyitott ernyővel, egyedül. Aztán egy hatperces lecsúszás a gyönyörű őszben, a sziklák mellett. Nagyon szép nyitása volt a túrának.

Este fejest ugrottunk a torockói vendégszeretetbe, amit csak az ismer igazán, aki már tapasztalta. Pazar kaják, finom és bőséges pálinka, bűbájosan kedves házigazdák. Az elalvás minden szedálás ellenére sem ment könnyen, mert már a másnapon járt az eszem.

Második nap

Nekem (és Misinek) ez volt a szívatós nap, mert olyan is kell. 4-szer másztam meg a kisebbik starthelyet és ebből összesen kb. 20 perc repülés kerekedett. Volt visszaszállásom, bár kissé esetleges (röpült néhány kiszáradt gyökér a seggencsúszásom közben).

Viszont Brigó például 3 órát tolta, és gyönyörőn visszaszállt, mert már unta, wtf :) Hajninak is megvolt az első visszaszállása és nagyon szépen sikerült + az utolsó lecsúszásnál nagyon ügyesen kitekert a pincélből a leszálló felett és végül asszem ő szállt le utoljára.

És amúgy persze mindenki jókat repült, a végére pedig csak lehetett játszani kicsit a már-már gyogyiban.

Leventéék sütöttek kenyeret, majd este már tölteni kezdték azt a 40 kiló kolbászt, amit másnap füstre raktak. Kóstoltuk mindkettőt, csujdáréhaj.

Harmadik nap

Ekkor repülte a csapat a legnagyobbakat, ugyanis felmentünk a magasabbik starthelyre (újabb könnyed gyalogtúra) és nagyon jól adta. Én megdöntöttem a pár nappal azelőtt beállított pilisi kétórás csúcsomat egy szűk negyedórával, Márk (alias György) is egy órát repült és Doki és Márk (alias Iván) is kapott egy ízelítőt az aktív időből. Barna is hősiesen felküzdött és nagyon jót repült ő is. Joe egyből kitekert 1600-ra, ahová nekem a két óra alatt nem sikerült felgirhelni, de 1000 és 1400 között vígan el lehetett utazgatni. Itt is nagyon jól tolta Hajni, szinte végig magam felett láttam az ernyőjét, jól elkapta a termikeket. A látvány eszméletlen, a barnuló, vöröslő őszi erdő váltakozott a tűéles sziklákkal és a fenyvesekkel.

Csoda.

Amikor elkezdett leépülni az idő, akkor abbahagytam a küzdést a méterekért és 1000 méteren elindultam a leszálló felé, mert Joe-val megbeszéltük, hogy lehetne egy kicsit gyakorolni.

Így sikerült meghúzni életem első spirál(ká)ját. Az első próbálkozás inkább csak egy intenzív kör lett, de másodikra már rendesen belenyomott az ülésbe. 9,9 m/s-es süllyedést sikerült a két körben elérni (tehát azért annyira nem húztam bele), a kivezetést pedig még gyakorolni kell, ráérezni, hogy mikor kell megfékezni.

De a gagyi spirál is spirál, nyomta a levet az arcomba rendesen, úgyhogy nagyon örültem magamnak :) Ezúton is köszi Joe, hogy kipróbálhattam! Várom nagyon a következőt!

Negyedik nap

No, ez a reggel már csendesebben telt, érezte a csapat azt a néhány kilométer szintkülönbséget, amit elhelyeztünk a testünkben az előző napokban. A leszállóban kissé nyugatias volt a szél, a starthelyen is oldalas. Levente intézte a felszállítást quaddal, de mi Barnával nem bírtunk magunkkal és felbaktattunk. Aztán ment a matek, hogy el kellene-e startolni, mert annyira befordult a szél, hogy tiszta turbó volt a leszálló.

Aztán csak eldöntöttem, hogy lecsúszok, mert a starthelyen épp jó volt a szélirány. Közben felért Brigó és terített ő is. Nagyon jókor sikerült elstartolnom, az éppen keletibe forduló szél szépen emelt a szikla előtt és sikerült kitekerni 1000 méterre. Aztán egészen 1150-ig kicsit aktív, de kellemes idő volt, de kétszáz méterrel felettem a felhők már gyanúsan más irányban közlekedtek. Már épp kezdtem az egyik felhő alá helyezkedni, amikor a szélnyírásban kaptam egy-két csukást és kezdett nagyon hepe-hupás, küzdős lenni a repülés.

Ha most megint ebben a helyzetben lennék, akkor megpróbálnám áttolni rajta és elröpülni a Székelykő felé, de ez volt az első dobálósabb repülésem és hát szokatlan volt, na. Úgyhogy elkezdtem lejjebb jönni szépen. Addigra elstartolt Brigó is és láttam, hogy nagyon gépészkedik, küzd a leszállóban.

Úgyhogy fülcsuk, feszülés, kapaszkodás és sikerült letenni. Lábraérés után még elemelt egy picit, úgyhogy a vége elég kaszakdőrös lett, de épségben lejöttünk mindketten.


Hamarosan lesz video is. Sokan kameráztunk, úgyhogy jó lenne egy olyan videót összevágni, ahol mindenkinek a repülése rajta van. Én biztosan csinálok egyet, úgyhogy ha van jó felvételetek, akkor dropboxoljátok át és belerakom!

Mégegyszer köszi Joe&Brigó (és Iván és Márk és Hajni és Misi és Doki és Barna), nagyon jól éreztem magam!

Bandi
7
Túráinkról / Dolomitok 2013
« Utolsó üzenet: írta Bulcsú Dátum 2013. Október 03. - 19:28:10 »
Sziasztok!

Megpróbálom röviden összefoglalni a dolomitok túrát, az elmúlt hét eseményeit. Szombaton indultunk Robóval, és a lienz-i benzinkútnál véletlenül össze is találkoztunk a túra többi résztvevőjével. Innen már együtt autóztuk végig a maradék kilométereket. Már teljesen besötétedett, amikor elértük a Pordoi hágót, de a távolban azért még látszottak a hatalmas hegyek, amelyek között repülni fogunk. Este Perec elmondta egy térkép mellett, hogy milyen hegyek vesznek körül minket, merre érdemes és milyen magasan elindulni és milyen idő várható. Szerencsére az egész hét időjárását egy anticiklon alakította, így szép napsütéses időnek néztünk elébe.

Másnap reggel kinéztünk az ablakon és ahogy Perec megjósolta előző este, egy fojtott "aztaq..va" hagyta el a szánkat, ahogy megláttuk a többszáz méteres sziklákat körülöttünk. A szállásunk erkélyéről pont rá lehetett látni a Col Rodellára, ahol a starthelyek vannak. Láttuk a felvonót is és próbáltuk felmérni a távolságokat. A Col Rodella mögött ott magasodott a Sasso Lungo, ami úgy nézett ki, mintha rögtön a starthely mögött lenne, de Perec felvilágosított, hogy az még onnan 3 km ám, nem kicsi sziklákról van tehát szó. Aztán elmentünk a felvonóhoz, megvettük a bérleteket és ismerkedtünk a leszállóval. A leszálló egy iszonyat nagy mező, szépen legelt fűvel, nagyon kényelmes és mindenhez van elég hely. Ezután mivel az élénk északias szél miatt nem volt a legjobb az idő, felmentünk a Pordoi hágóra ismét, ahol este is megálltunk. Innen egy felvonó vitt fel a Pordoi csúcsra, amit a "Dolomitok teraszának" is hívnak. Innen az egész völgyet és az összes nagy hegyet is jól be lehetett látni, megjegyeztük a hegyek neveit és alakját nagyjából, hogy tudjuk merre járunk. Megnéztük még a Sella hágót is, majd indulás a starthelyre.
A felvonótól kb 5 perc gyaloglással érhető el az északi starthely, ami mellett egy méretes Hütte is áll, nagy terasszal, frankó kilátással. Innen É-ÉK-DK a startolható irány. Délután inkább a DNY-i starthely javasolt az erősödő völgyszél miatt, ami kicsit nagyobb sétát igényel, kb 15 perc meredeken lefelé a hegyoldalon. Jó sok pilóta volt a hegyen, minden felvonóval kb 20-30 pilóta érkezett a hegyre, de jól elfért mindenki. Az északi starthelyről startoltunk a már említett északi áramlás miatt. Itt van egy kis nehezítés két sífelvonó képében, a kettő közül startoltunk, itt nem érdemes nagyon elrontani. A levegőben végre láblógatás, gyönyörű látvány, elképesztő távolságok. A legfurcsább a távolságok megbecsülése volt. Azt hittük, hogy csak átugrunk arra a másik hegyre és majd ott kitekerünk, de kiderült, hogy 4 km-t kell odáig megtenni és kb a hegy magasságának a felénél érünk oda. Ez főleg akkor látszott, amikor észrevettünk egy két milliméteres foltot a hegy mellett, amiről kiderült, hogy ernyő... Vagy a magasság megbecsülése. A leszálló ugye a völgyben volt, mindig ott volt a para, hogy nem érünk el a leszállóig, aztán amikor megérkeztünk starthely -500-on, még mindig leszálló +500-on voltunk, ami viszonylag ritka itthon.
Aztán hogy milyen itt repülni? Hát fogni kell az ernyőt az biztos. Az első napokban nem nagyon volt kedvem elengedni a fékeket. Igazi vidámpark hangulat, a turbós részeken imbolygás, csukogat, dobál, a termikek erősek, fogni kell az ernyőt, ráz mint az állat. Az északi alapszél azért sem előnyös itt, mert a völgy és a leszálló konkrétan a Col Rodella lee oldalában van így, amely aztán jó kis hullámvasutakat tud eredményezni. Többen nem is erőltették a repülést ilyen dobálós, rázós időben. Nekem azért sikerült kitekernem a Belvedere hegy mellett, így megnézhettem fölülről a délelőtt megjárt Pordoi hágót és a Belvedere tetején lévő sziklát is sikerült meglejtőzni.

http://www.xcontest.org/2013/world/en/flights/detail:bbulcsu/22.9.2013/13:18

Másnap hasonló repülés sikerült, de itt már sikerült kitekerni a Pordoi csúcs fölé, aztán a völgy DK-i oldalán sikerült DNY-i irányba is egy-két faluval arrébb körülnézni.

http://www.xcontest.org/2013/world/en/flights/detail:bbulcsu/23.9.2013/12:35

A következő nap volt az igazán bika, sajnos itt kicsit későn indultunk fel a starthelyre, a szállásról már 11 körül láttunk kitekerni ernyőket a Col Rodella fölött. A már kicsit unalmas Belvedere-Pordoi útvonal helyett ezen a napon sikerült megrepülni a Sasso Lungo-t és DNY felé a Rosengartennel is ismerkedhettem. Utána vissza a Col Rodellára, egy 6-os termikkel kilövés az űrbe, majd át a Pordoi-ra, onnan a Belvedere-re és sajnos a Marmolada-ra nem értem át, mert a Belvedere egyáltalán nem adta. A 6-os termik viszonylag új volt számomra, stabilan körözni 6-tal elég nagy élmény. Pláne amikor kiestem belőle. Na az olyan, mintha kiestem volna a negyedikről, zuhanás feeling, aztán az ernyő elkezd táncolni fölöttem, csuk jobbra, aztán balra, közben imbolygás össze vissza. Szerencsére sikerült visszatalálni és 3500-ig tekerni.

http://www.xcontest.org/2013/world/en/flights/detail:bbulcsu/24.9.2013/11:34

A következő nap jól indult, de egyszerűen nem lehetett 2700 m fölé kitekerni, ezért 80 ernyő egy helyen próbált lejtőzni, amiből rövidesen lett is egy ütközéses baleset. Egy másik ernyő a Sasso Lungo alján került bajba, így ez a nap a helikoptereké volt sajnos. Nem volt veszélyes az idő, de nagyot repülni sem lehetett, így mi sem erőltettük. Jó időben szépen eloszlott a tömeg, mindenfelé lehetett látni kisebb nagyobb bolyokat tekerni, de rosszabb idő esetén egy helyre szorult mindenki, ami nagyon veszélyes helyzeteket teremtett. Volt is nagy üvöltözés, nagyon kellett figyelni a többi pilótára. Volt egy-két igazán nagy barom is, akik minden írott és íratlan szabályt megszegve száguldottak át termiket tekerő bolyon, alig bírtunk elmenekülni előlük.

http://www.xcontest.org/2013/world/en/flights/detail:bbulcsu/25.9.2013/12:07

A következő nap nem repültünk, mert ÉNY-i szél volt. Átmentünk a Rosengarten túloldalára egy másik starthelyre, de ott meg oldalas és erős is volt, így lejöttünk inkább.

Utolsó nap nem voltak igazán jó repülések, de izgalmak akadtak, az utolsó start után egy komplett esőfüggönyt vettem észre a Sasso Lungo mögött, így gyorsan a leszálló felé vettem az irányt. Közben elkezdett minden emelni, a felhők is és az eső is közeledett, így spirálozással kellett lejönnöm. 5 percig tartott, és nem olyan érzés volt, mint a tó fölött Bohinjban, kellett hozzá gyomor. Végül persze a leszállóban elkapott az eső, így nem úsztam meg szárazon. De legalább nem a levegőben...

Összefoglalva: A hely gyönyörű. Itt repülni nagyon technikás, gyorsan kell reagálni és jól. Példa: Repülök a Col Rodella szikla mellett, szépen emel a lejtő, de dobál is néha. Fogom az ernyőt, kis fékkel repülök, nehogy csukjon. Egyszercsak belefutok egy erősebb áramlásba, ami miatt az ernyő megáll a levegőben, és a fogott fék egyből sok lesz, a jobb oldal elcsúszik negatív felé. Rögtön fel a fék, repül az ernyő, de nem mondanám kényelmesnek a szituációt, főleg hogy közben balra kell fordulni el a sziklától, a forduló után egy másik áramlás szépen elcsukja az ernyő bal oldalát. Tehát észnél kell lenni.

Mindenesetre elképesztő jó hely a Dolomitok, mindenkinek ajánlom a helyet, akinek bírja a gyomra a körhintát és a hullámvasutat. :) Cserébe lehet bitang nagyokat repülni.
Üdv: Bulcsú
8
Siklóernyős versenyek / Re:Serialcup 2013
« Utolsó üzenet: írta szabojoe Dátum 2013. Szeptember 10. - 11:21:13 »
Acsa írta :

Joe feldobta a labdát, hát tartok egy kis toborzót. Tömören: ez az a hely, és az a verseny, amit nem szabad kihagyni.
Előnyei:
hibátlan szervezés;
a létező legjobb terep;
nehéz, de végrehajtható feladatok, ezzel komoly sikerélmények (a 116-ból 40-80-an általában beértek);
profi, és félprofi ellenfelek, akikre érdemes volt figyelni;
nyerő, hogy bármerre nézel, lesz ernyős, látod, hova érdemes helyezkedni, hol az emelés;
látod az eltérő útvonalakat/taktikákat, elemezheted, tanulhatsz abból, kinek jött be a terve;
a feladat, és a társak miatt alacsonyabb kockázattal repülhetsz be olyan helyekre, ahova egyedül biztosan nem indulnál el;
girhelsz negyven percet ezer méterért, és egy újabb pontért, pedig verseny nélkül már odébbálltál volna, és így vagy úgy, de feladod.

Már nem teljesen kezdő tehetségek, és átlagos képességű haladók számára eszméletlen jó tapasztalatszerzésre, fejlődéshez, hihetetlen élmény. (Voltam már versenyen, de ez mindent vitt.)
 
Egyetlen hátrányát tapasztaltam, hogy amikor startidő előtt a bolytól távolabb friss, erős termiket találtam, nyolcvan ernyő pattant oda, hogy le ne maradjon, jó pozícióból indulhasson pár perc múlva. Számomra már az félelmetes volt, amikor felém repültek, majd nem bírtam idegekkel a zsúfoltságot, és odébbálltam.
Ez viszont az indulást követően már nem probléma, mert aki elszámolja magát, lekoppan, a maradék meg széthúzódik.

Úgy tervezz, hogy bekerülsz az első húszba :-). Esélye alacsony, mert a szlovén, horvát menők, meg a magyar krém is ott van, de merjünk nagyot álmodni.
Némi helyismerettel, jó műszerekkel, bizalommal az ernyődben, ha már összeszoktatok az ötvenbe kerülés akár lehetséges is.

Egyszer koppantam ki feleslegesen. A feladat első fele hihetetlen könnyen ment, rendelésre jöttek az emelések, bármit tettem, bejött. Aztán láttam, hogy egy közbülső (az ugrató) hegyen csak girhelnek, meg potyognak a második, és harmadik boly versenyzői. Volt bőven magasságom, gondoltam kihagyom, dobbantok, és ezzel bevágódok az első tíz mögé, akik már továbbálltak. Ehhez a következő hegy oldalába kell érkezni, és onnan a völgyszéllel elvileg fel lehet kerülni a csúcsra, ami előző nap márt bejött. Sajnos nem figyeltem az infót, hogy aznap szélcsend lesz a völgyben. A többség türelmes volt, és a földről nézhettem, amint elhúznak felettem.
Ezt követően elsődleges lett számomra a magasság őrzése, a pontok biztos elérése, és a jövő évre másoknak is ezt ajánlom. A biztos beérés hozza a pontokat, bevitt volna a negyven/ötven közé.

Acsa
9
Siklóernyős versenyek / Re:Serialcup 2013
« Utolsó üzenet: írta szabojoe Dátum 2013. Szeptember 10. - 11:12:52 »
" Sziasztok
most van net ... itt minden este előadás tart valami nagy kártya a világ élvonalából ...
Most épp Marko tartja,(a horvátok nagykártyája) aki kétszer is beszívatott (nagy túlzással) mert mikor arra mentem amerre ő akkor jól lerohadt ... így én is

na szóval... kedden kezdődött a verseny ... ilyenkor már nem csak a repülés tudás számít, hanem minden, a cucc ismerete, a műszereid ismerete,  kezelése alapból ...aztán tudsz igazán a feladatra koncentrálni .. és persze, hogy gyakorlatban legyél ... na a versenygyakorlatom kopott picit az utóbbi két-három évben ... új az ernyőm is, a műszereim épphogy megismertem, viszont megint éppen váltásban vagyok ...
viszont alig vártam,, hogy a repülésre kelljen csak figyelnem végre :-D csak egy picit  :-)
szóval kedd... jó idő, nagy lelkesedés ... visszarázódás a versenyzésbe, régi reflexek újrafelismerése..kb ezt éreztem 60 ernyő egy bolyban tekerése közben...
nagyon jó volt, még a start után is elég jó helyen voltam, de aztán a tökölésnek köszönhetően a vége felé már csak a második,harmadik bolyban voltam ahol mindenki lerohadt , mert egy nagy árnyékolt terület véget vetett a repülésünknek ...
Task2 jó kis feladat, néhány (jó néhány) taktikai hiba , de szépen beértem a célba .. igaz vagy negyvenediknek és még vagy harmincan beértek... vagyis jó kis idő volt ... de viszont már jól megismerkedtem a királynővel, nagyon jó vele tekeregni, nagyon stabil .. majdnem full gyorsítón adott pár félernyő csukást, de nagyon kellemesen reagál, semmi horror ... szóval bejött ...
a gyorsítót egyébként mindennap állítgatom, hogy mégjobban letudjam húzni...
egyébként több napot a Queennel nyerték ... sőt a versenyt is ... tehát nem rossz :-))))
Task 3... na nagy önbizalommal, helyezés javítás célzattal nagyon kezdtem tolni..jól is adta, aztán egy döntési helyzetben jó pozícióból, a rossz oldalra csatlakoztam ahol mindenki lerohadt (pl az említett nagykártya) ... a másik oldalon levők pedig akik egy órával később is érkeztek, jól túlrepültek rajtunk...
vagyis jól lehúztam az előbbre jutási esélyeimet ...
Task 4 ..átvittek Lijakba, vagyis mindenki saját autójával, mehetett át....na ez gazdaságos volt, mert 125 euróba került, pont minket szúrt ki a helyi police, egy kis gyorshajtással ... és még a felhőzet is zárt volt...áááá mi lesz ebből ....drága sport ez a repülés :-)
nagyon jó kis feladat volt és az idő úgy kirúgta magát, hogy a végén alig tudtunk leszállni ...
a starthely előtt volt pár fordulópont azután el kellett repülni Ajdovcina utáni gerincre és onnan a célba.
Itt is két taktika volt, egyik a gerincen maradós (elvileg biztosabb megoldás) másik a völgy felett magasan repülős ... úgy adta  a völgy, hogy azok jártak jobban akik ott mentek ... a végére annyira tartott, hogy fülcsuk,
Task5   ismét a Kobalára mentünk, utolsó nap lévén nem számítottunk nagy feladatra, az idő sem nézett ki valami jól... de ismét szerencsénk volt és nagyon jót repültünk. nagyon sokan célba is értünk ismét ... a végsiklás izgi volt, négyen mentünk full gyorsítóval (nekem fél, mert egy csomó szétcsúszása miatt nem tudtam többet kihozni belőle) vagy 7 km- en keresztül a cél felé... közben egyik ernyő, másik ernyő félernyő csukást kapott, kicsit lelassult , rendezte sorait és tolta tovább :-)
... nagy élmény célba érni, az egyszer már biztos  :-)
A Griffet Acsa képviselte még, többször is célban volt Ő is ... a briefing után általában átbeszéltük a feladatot, lehetőségeket ....  hamarosan Ő is írni fog ....
Brigo is nagyokat repült, hol a versenyzők előtt, hol utánuk startolt ... volt, hogy 4 órát repült, sokat lehetett tanulni... volt amikor 3 fordulópontot meg is csinált a feladatból, hamarosan indulhat is versenyen :-)))
Este a díjkiosztó ceremónia után indultunk haza ... Csapat versenyben a magyar A csapat nyert a szlovén nagy kártyák előtt, ez nem semmi :-)
Összetettben a második, a nemzetin pedig első lett Vértes Balázs... gratulálunk!
és mindenkinek aki itt volt jót repült, versenyzett, tanult ..szuper volt:-)
10
Túráinkról / Re:Makarska
« Utolsó üzenet: írta szabojoe Dátum 2013. Szeptember 08. - 23:29:17 »
Oldalak: [1] 2 3 ... 10