Szerző Téma: Serialcup 2013  (Megtekintve 2888 alkalommal)

Nem elérhető szabojoe

  • Adminisztrátor
  • club
  • *****
  • Hozzászólások: 106
    • Profil megtekintése
    • Griff siklóernyős club
Serialcup 2013
« Dátum: 2013. Augusztus 06. - 09:42:19 »
megint serial cup :-)  az idén a magyar nemzeti bajnokság a Szloveniában tartott versenyen lesz megrendezve.
minden távrepülő ott lesz :-) már több, mint 60 magyar pilóta nevezett...
itt lehet sokat tanulni, fejlődni, ki milyen szinten van.... persze az élvonal pedig versenyezhet egy jót :-)
nem csak a levegőben lehet sok tapasztalatot szerezni, de esténként a "nagykártyák előadásokat tartanak majd, különböző siklóernyős támákban...
Mi is megyünk a Griff busszal, sok sikert mindenkinek :-)

Nem elérhető szabojoe

  • Adminisztrátor
  • club
  • *****
  • Hozzászólások: 106
    • Profil megtekintése
    • Griff siklóernyős club
Re:Serialcup 2013
« Válasz #1 Dátum: 2013. Szeptember 10. - 11:12:52 »
" Sziasztok
most van net ... itt minden este előadás tart valami nagy kártya a világ élvonalából ...
Most épp Marko tartja,(a horvátok nagykártyája) aki kétszer is beszívatott (nagy túlzással) mert mikor arra mentem amerre ő akkor jól lerohadt ... így én is

na szóval... kedden kezdődött a verseny ... ilyenkor már nem csak a repülés tudás számít, hanem minden, a cucc ismerete, a műszereid ismerete,  kezelése alapból ...aztán tudsz igazán a feladatra koncentrálni .. és persze, hogy gyakorlatban legyél ... na a versenygyakorlatom kopott picit az utóbbi két-három évben ... új az ernyőm is, a műszereim épphogy megismertem, viszont megint éppen váltásban vagyok ...
viszont alig vártam,, hogy a repülésre kelljen csak figyelnem végre :-D csak egy picit  :-)
szóval kedd... jó idő, nagy lelkesedés ... visszarázódás a versenyzésbe, régi reflexek újrafelismerése..kb ezt éreztem 60 ernyő egy bolyban tekerése közben...
nagyon jó volt, még a start után is elég jó helyen voltam, de aztán a tökölésnek köszönhetően a vége felé már csak a második,harmadik bolyban voltam ahol mindenki lerohadt , mert egy nagy árnyékolt terület véget vetett a repülésünknek ...
Task2 jó kis feladat, néhány (jó néhány) taktikai hiba , de szépen beértem a célba .. igaz vagy negyvenediknek és még vagy harmincan beértek... vagyis jó kis idő volt ... de viszont már jól megismerkedtem a királynővel, nagyon jó vele tekeregni, nagyon stabil .. majdnem full gyorsítón adott pár félernyő csukást, de nagyon kellemesen reagál, semmi horror ... szóval bejött ...
a gyorsítót egyébként mindennap állítgatom, hogy mégjobban letudjam húzni...
egyébként több napot a Queennel nyerték ... sőt a versenyt is ... tehát nem rossz :-))))
Task 3... na nagy önbizalommal, helyezés javítás célzattal nagyon kezdtem tolni..jól is adta, aztán egy döntési helyzetben jó pozícióból, a rossz oldalra csatlakoztam ahol mindenki lerohadt (pl az említett nagykártya) ... a másik oldalon levők pedig akik egy órával később is érkeztek, jól túlrepültek rajtunk...
vagyis jól lehúztam az előbbre jutási esélyeimet ...
Task 4 ..átvittek Lijakba, vagyis mindenki saját autójával, mehetett át....na ez gazdaságos volt, mert 125 euróba került, pont minket szúrt ki a helyi police, egy kis gyorshajtással ... és még a felhőzet is zárt volt...áááá mi lesz ebből ....drága sport ez a repülés :-)
nagyon jó kis feladat volt és az idő úgy kirúgta magát, hogy a végén alig tudtunk leszállni ...
a starthely előtt volt pár fordulópont azután el kellett repülni Ajdovcina utáni gerincre és onnan a célba.
Itt is két taktika volt, egyik a gerincen maradós (elvileg biztosabb megoldás) másik a völgy felett magasan repülős ... úgy adta  a völgy, hogy azok jártak jobban akik ott mentek ... a végére annyira tartott, hogy fülcsuk,
Task5   ismét a Kobalára mentünk, utolsó nap lévén nem számítottunk nagy feladatra, az idő sem nézett ki valami jól... de ismét szerencsénk volt és nagyon jót repültünk. nagyon sokan célba is értünk ismét ... a végsiklás izgi volt, négyen mentünk full gyorsítóval (nekem fél, mert egy csomó szétcsúszása miatt nem tudtam többet kihozni belőle) vagy 7 km- en keresztül a cél felé... közben egyik ernyő, másik ernyő félernyő csukást kapott, kicsit lelassult , rendezte sorait és tolta tovább :-)
... nagy élmény célba érni, az egyszer már biztos  :-)
A Griffet Acsa képviselte még, többször is célban volt Ő is ... a briefing után általában átbeszéltük a feladatot, lehetőségeket ....  hamarosan Ő is írni fog ....
Brigo is nagyokat repült, hol a versenyzők előtt, hol utánuk startolt ... volt, hogy 4 órát repült, sokat lehetett tanulni... volt amikor 3 fordulópontot meg is csinált a feladatból, hamarosan indulhat is versenyen :-)))
Este a díjkiosztó ceremónia után indultunk haza ... Csapat versenyben a magyar A csapat nyert a szlovén nagy kártyák előtt, ez nem semmi :-)
Összetettben a második, a nemzetin pedig első lett Vértes Balázs... gratulálunk!
és mindenkinek aki itt volt jót repült, versenyzett, tanult ..szuper volt:-)
« Utoljára szerkesztve: 2013. Szeptember 10. - 11:20:21 írta szabojoe »

Nem elérhető szabojoe

  • Adminisztrátor
  • club
  • *****
  • Hozzászólások: 106
    • Profil megtekintése
    • Griff siklóernyős club
Re:Serialcup 2013
« Válasz #2 Dátum: 2013. Szeptember 10. - 11:21:13 »
Acsa írta :

Joe feldobta a labdát, hát tartok egy kis toborzót. Tömören: ez az a hely, és az a verseny, amit nem szabad kihagyni.
Előnyei:
hibátlan szervezés;
a létező legjobb terep;
nehéz, de végrehajtható feladatok, ezzel komoly sikerélmények (a 116-ból 40-80-an általában beértek);
profi, és félprofi ellenfelek, akikre érdemes volt figyelni;
nyerő, hogy bármerre nézel, lesz ernyős, látod, hova érdemes helyezkedni, hol az emelés;
látod az eltérő útvonalakat/taktikákat, elemezheted, tanulhatsz abból, kinek jött be a terve;
a feladat, és a társak miatt alacsonyabb kockázattal repülhetsz be olyan helyekre, ahova egyedül biztosan nem indulnál el;
girhelsz negyven percet ezer méterért, és egy újabb pontért, pedig verseny nélkül már odébbálltál volna, és így vagy úgy, de feladod.

Már nem teljesen kezdő tehetségek, és átlagos képességű haladók számára eszméletlen jó tapasztalatszerzésre, fejlődéshez, hihetetlen élmény. (Voltam már versenyen, de ez mindent vitt.)
 
Egyetlen hátrányát tapasztaltam, hogy amikor startidő előtt a bolytól távolabb friss, erős termiket találtam, nyolcvan ernyő pattant oda, hogy le ne maradjon, jó pozícióból indulhasson pár perc múlva. Számomra már az félelmetes volt, amikor felém repültek, majd nem bírtam idegekkel a zsúfoltságot, és odébbálltam.
Ez viszont az indulást követően már nem probléma, mert aki elszámolja magát, lekoppan, a maradék meg széthúzódik.

Úgy tervezz, hogy bekerülsz az első húszba :-). Esélye alacsony, mert a szlovén, horvát menők, meg a magyar krém is ott van, de merjünk nagyot álmodni.
Némi helyismerettel, jó műszerekkel, bizalommal az ernyődben, ha már összeszoktatok az ötvenbe kerülés akár lehetséges is.

Egyszer koppantam ki feleslegesen. A feladat első fele hihetetlen könnyen ment, rendelésre jöttek az emelések, bármit tettem, bejött. Aztán láttam, hogy egy közbülső (az ugrató) hegyen csak girhelnek, meg potyognak a második, és harmadik boly versenyzői. Volt bőven magasságom, gondoltam kihagyom, dobbantok, és ezzel bevágódok az első tíz mögé, akik már továbbálltak. Ehhez a következő hegy oldalába kell érkezni, és onnan a völgyszéllel elvileg fel lehet kerülni a csúcsra, ami előző nap márt bejött. Sajnos nem figyeltem az infót, hogy aznap szélcsend lesz a völgyben. A többség türelmes volt, és a földről nézhettem, amint elhúznak felettem.
Ezt követően elsődleges lett számomra a magasság őrzése, a pontok biztos elérése, és a jövő évre másoknak is ezt ajánlom. A biztos beérés hozza a pontokat, bevitt volna a negyven/ötven közé.

Acsa