Siklóernyős fórum - paragliding - www.griffsc.hu

Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.

Jelentkezz be a felhasználóneveddel, jelszavaddal és add meg a munkamenet hosszát
Részletes kereső  

Hírek:

SMF - Frissen telepítve!

Szerző Téma: élménybeszámoló az első repülésről :D  (Megtekintve 2759 alkalommal)

Nikolett Appel

  • club
  • *
  • Nem elérhető Nem elérhető
  • Hozzászólások: 2
    • Profil megtekintése
élménybeszámoló az első repülésről :D
« Dátum: 2012. Június 04. - 14:12:12 »

Sziasztok 
Nagyon szépen köszönöm ezt a fantasztikus repülést :D Örök emlék marad az első repülésem mert biztos nem ez volt az utolsó  Túl jó ahhoz a siklóernyőzés hogy egyszer kipróbálod és kész :D  Külön kiemelném Joe segítségét és türelmét  Mindenkinek a környezetemben dicsekedve meséltem élményeimről  és sokan érdeklődtek már és mindenkinek csak ajánlani tudom :D  Még egyszer nagyon szépen köszönök Mindent  Szuper volt :D és Kihagyhatatlan :D És annak különösen örültem hogy ilyen hosszú időt fent tudtunk lenni és ilyen magason :D
Naplózva

Nikolett Appel

  • club
  • *
  • Nem elérhető Nem elérhető
  • Hozzászólások: 2
    • Profil megtekintése
Re:élménybeszámoló az első repülésről :D
« Válasz #1 Dátum: 2012. Június 04. - 14:23:33 »

Földet értünk :P
Naplózva

szabojoe

  • Adminisztrátor
  • club
  • *****
  • Nem elérhető Nem elérhető
  • Hozzászólások: 106
    • Profil megtekintése
    • Griff siklóernyős club
Re:élménybeszámoló az első repülésről :D
« Válasz #2 Dátum: 2012. November 06. - 00:46:49 »

Zsuzsi  első repülése a Lijak topicból :
" En az a tipusu ember vagyok, aki mindenfele sportot szeret – fotelbol nezni. Ha mar meg kell mozdulni, akkor leginkabb azok a sportok tetszenek, ahol olyan eszkozt kell hasznalni amiben van egy lehetoleg jo eros motor, mert igy megsporolhato a komolyabb  izommunka es csak nyomni kell a pedalt. :-)
Egy baratom mar honapok ota  a sikloernyozesrol aradozott nekem, nem ertettem mi lehetne jo benne, es tele volt a pupom, hogy ahanyszor csak javasoltam, hogy talalkozzunk a hetvegen, mindig az volt a valasz, hogy “nem tudom, attol fugg, milyen lesz az ido, jo lenne sikloernyozni”. Hat, ha valaki szereti azt az erzest, hogy mindig csak a masodik a sorban, annak feltetlenul sikloernyos baratokat ajanlok. :-)
Aztan amikor jott a lijaki tura otlete, megis kb. 5 perc alatt igent mondtam ra. Valoszinuleg ez egy olyan pillanat volt az eletemben, ami elore meg volt irva, hogy igy kell tortennie, mert racionalisan nem igazan megmagyarazhato, hogy igent mondtam, es raadasul ilyen gyorsan. Oszinte leszek, fogalmam nem volt, hogy mi az a sikloernyozes, csak azt tudtam, hogy abban nincs motor, szoval szamomra a “nem erdekes” kategoria.
Ennek ellenere az indulas elott 2 hettel mar mindenkinek azt meseltem, hogy en tandemben sikloernyozni fogok. Ez a tandem megoldas valahogy tetszett, mas vegzi az izommunkat, minden felelosseg ratolva az illetore a  muvelet sikeressegeert, ez nagyon bejott nekem.
Alig 15 orai utazas utan megerkeztunk Lijakba, Joe-t konnyen megtalaltuk. Betessekelt minket a szallasunkra, es 10 masodpercen belul harom jokepu fiatalembert mutatott be nekunk. Na, gondoltam, hogy barmi lesz is, esztetikailag ez a kirandulas mar nagyon rendben van. :-)  Aztan persze kiderult, hogy a fiuk nemcsak csinosak, hanem intelligensek es szellemesek is, sot ugyanez elmondhato a lanyokrol is.
Elso este activity-ztunk, ez is olyan dolog volt ami eletemben eloszor tortent meg velem, en meg a Gazdalkodj okosan nevu jatekon szocializalodtam.
Masnap felkerekedtunk. Amikor felertunk a starthelyre, az nagyon jo erzes volt, egy gyonyoru taj tarult elenk. Kattogtattam is a fenykepezogepet eleg surun. Kozben paran elkezdtek az ernyoiket nyitogatni, es olyan dolgokat hallottam, hogy “ellenorizd, hogy nincsen csomo” meg “otpontos ellenorzes” (vagy valami hasonlo) majd egyszer csak valaki elstartolt. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a levegobe emeli az ernyojet, majd latszolag minden racionalitast mellozve a szakadek fele rohan onszantabol). Szoval valaki elstartolt es latom am, hogy beleul abba a valamibe amit elotte a hatara akasztott. Ott ert a felismeres, hogy itt le lehet ulni. Na akkor mar ugy ereztem, hogy talan nem is all tolem annyira tavol ez a fajta sport. Nehanyan meg elindultak miutan Joe tuzetesen szemugyre vette oket, es eroteljes, de nem heves kezmozdulatokkal probalt minel tobb informaciot atadni. Az eppen levegoben levo emberhez folyamatosan beszelt es tanacsokkal latta el. Ez tetszett, es tovabb noveltem a sikloernyozes tetszesi indexet a fejemben. Aztan jopar ora szunet kovetkezett, mert a szel nem volt megfelelo, meg csopogott is az eso. Vegigneztem a csapaton, mindenki szotlanul merengve nezett maga ele,  es tobben lancdohanyos tuneteket produkaltak. Erosen gondolkodtam, hogyan viditsam fel oket. Elovettem egy tabla csokit es elkezdtem kinalgatni. Vegre felelenkult mindenki. Kb. 30 masodpercre, majd ujrakezdodott a merengos, szotlan, cigarettazos fejezet. Akkor komolyan elgondolkodtam, hogy kell-e ez nekem.
Egyszercsak a szel megfelelo lett, az egen levo felhokrol sem volt mar Brigonak rossz velemenye (elotte nehezmenyezte, hogy a feher felho ossze fog csuszni a sotetszurkevel – ekkor onkentelenul is tartottam egy onvizsgalatot, es megallapitottam, hogy eleg erzeketlen ember vagyok, mert belolem ez a jelenseg semmilyen erzelmet nem valtott ki :-))
Joe tehat elkezdte ujra amit reggel mar lattam, mindenkit leellenoriz, meg egy par instrukciot ad, es aztan lehet is startolni. Akkor en mar tudtam, hogy aznap mi mar nem megyunk tandemben, nem orultem igazan, de lattam a tobbieken a vagyodast, hogy repulhessenek, igy vegulis elrendeztem ezt a dolgot magamban.  (azt hittem)
Gyonyoru lemeno napban elstartolt az utolso ember is, es akkor ott nekem megszakadt a szivem sajat magamert, ahogy ott alltam es rajottem, hogy en most nem "szarnyakon" fogok lejutni innen, hanem a labaimon. Este a nap egy ujabb fordulatot vett, Peti ugyanis elhagyta a penztarcajat es az osszes iratat, igy nekiindultunk ujra a hegynek, hogy megkeressuk. Az uton Peti folyamatosan a kalandjairol beszelt, es egy ido utan elkezdtem gyanakodni, hogy a penztarcaja talan a farzsebeben van, es csak kitalalta az egeszet, hogy a kalandfuggoseget rovid idore csillapithassa. Egy biztos, a vaksotetben 10 masodperc alatt megtalalta az elveszett penztarcat, szoval meg mindig gyanus nekem ez az egesz. ;-)
Arra viszont jo volt ez a kaland, hogy elfelejtkezzek a megszakadt szivemrol es masnap ujra azzal a remennyel indultam el, hogy repulni fogok.
Ez a nap arrol is nevezetes volt, hogy uj becenevet adtam nagamnak. Volt a csapatban egy apro, szoke lany, latszatra allandoan mosolygos, de igazabol komoly domina hajlamokkal, ha kozelebb jott, szinte kesztetest ereztem, hogy tiszetelegjek neki. O emlitette Joe-nak egy beszelgetes soran, hogy 50 kg a testsulya. Na, azonnal elneveztem magamat “Masfeldoranak”, es elgondolkodtam, hogy megemlitsem-e Joenak, hogy az en 75 kilommal kell tandemben  sikloernyoznie. Vegulis ugy dontottem, hogy mivel valoszinuleg jol lat, ezert mar talan felmerte a parametereimet es tudja, hogy mire vallalkozik.
A napsuteses idoben valahogy minden gyorsabban ment (vagy csak nem volt mar annyira uj ez az egesz?). Egymas utan startolt el mindenki, es egyszer csak Joe szolt, hogy most mi jovunk. Elkezdtunk keszulodni, mar reggel kaptam egy szuperjo overallt, amit aztan az elso perctol az utolsoig viseltem. Atfutott az agyamon, hogy megkerdezem Joe-t, megcsinalta-e azt az otpontos ellenorzest rajtam is, de aztan ugy dontottem, hogy inkabb nem poenkodok, mert meg a vegen kikapcsol valamit mikozben a levegoben vagyunk es nekem annyi. Viszont mint egy igazi dramakiralyno megsem hagyhattam, hogy csak ugy lazan elstartoljunk, ezert kozvetlenul a start elott megemlitettem neki, hogy remelem aterzi ennek a sulyat, hogy az eletemet most a kezeibe helyezem. Mondta, hogy nincs ok az aggodalomra, egy dologra figyeljek, ha azt mondja, hogy futas, akkor fussak. Javasoltam, hogy beszeljuk meg megis hany lepest kell futnom, nehogy meg a vegen tul sokat fussak feleslegesen – tiszta energia pocsekolas. Megallapodtunk, hogy maximum 15 lepes, hat gondoltam az meg nekem is megy. Jott is a vezenyszo, hogy futas es negy lepessel kesobb mar azt vettem eszre, hogy ulok a foldon, Joe pedig kiabal, hogy ne uljek le. Hat az eleg nehez lett volna,  mert gyakorlatilag o leelozott engem futasban, amitol valahogy osszegabalyodtak a labaim. Na mindegy, oregesen felpattantam es mar rohantunk is tovabb. Joe egy igazi uriemberhez illoen alamtolta azt a kisszeket ami a hatamon volt, es mar lazithattam is. Es innentol kezdodik valami felfoghatatlan, elmondhatatlan, amit at kell elni, amiert megeri busan, magunk ele meredve lancdohanyosnak lenni par orara. Minden gyonyoruseges volt, a vilag osszes problemaja valahogy ott maradt a foldon. Jottunk, mentunk, fordultunk, spiraloztunk. Majd eljott a leszallas pillanata, ismet csak annyi volt az utasitas, hogy ha foldet erunk, futok, nem ulok le…. Szegeny Joe, nem is ertem miert gondolta, hogy ezuttal kepes leszek teljesiteni a kivansagat. Termeszetesen amint foldet ertunk, 3 lepes es csuccs le a foldre. Javamra irando, hogy minden izmom megfeszitettem, es nem hagytam, hogy Joe atessen rajtam, tartottam a sulyat amig athelyezte a sulypontjat. (lehet, hogy megsem igy volt, de igy emlekszem :-))
Hogy rovidre zarjam a mondandom, ezt a tandemes dolgot akar heti rendszeresseggel is el tudnam kepzelni. Azert tavasszal ha lehetosegem lesz ra, elvegzem a tanfolyamot is, ha masnak nem, az elmeleti tudasnak biztos hasznat veszem, akkor is ha eletem vegeig csak tandemezni fogok.
Mindent osszevetve fantasztikus par napot toltottunk egyutt, kivetelesen remek tarsasag volt, nagyon jol ereztem magam, es ezen a forumon keresztul is mindenkinek a legjobbakat kívánom. "
Naplózva